A polgárok jövedelemadójáról szóló törvény módosításai és kiegészítései

A polgárok jövedelemadójáról szóló törvény módosításairól és kiegészítéseiről szóló törvény Szerbia Köztársaság Hivatalos Közlönyének 93/2012-es számában 2012. szeptember 28-án jelent meg és a közzététel napjától számított nyolc nap után lépett hatályba.

Szeptemberi első tájékoztatónkban (Preduzetnički informator Sept/1-2012) felsoroltuk a polgárok jövedelemadójával kapcsolatos legfontosabb módosításokat és változásokat. Ebben a szövegben a szóban forgó törvényben szereplő többi változtatást és módosítást ismertetjük:

1) Kereseti adót nem fizetnek napidíj alapú megvalósított jövedelmük után Szerbia Katonaságának tagjai a szolgálat végzése kapcsán.

2) Az a kötelezett – természetes személy, aki jogát, részesedését vagy értékpapírjait folyamatosan legalább tíz éven át saját portfóliójában tartotta, értékesítésükkel nem valósít meg tőkenyereséget. (A tőkenyereség jelenti a különbséget a jog, részesedés, illetve értékpapír eladási és beszerzési ára között, amelyet a a törvény rendelkezései értelmében hangoltak össze – a törvény 72-ik szakaszának 5-ik bekezdése).  Ha tehát a természetes személy ingatlant, részesedést, vagy értékpapírt szerzett legalább tíz évvel értékesítésük előtt, megszakítás nélkül, térítés ellnébeni átruházásuk esetén nem számít a tőkenyereség adókötelezettjének.

A tőkenyereséget nem ezen törvény hatályba lépése napjától határozzák és fizettetik meg jövedelemadóként a jogok, részesedések, vagy értékpapírok átruházása alapján, amelyeket értékesítésük előtt a kötelezett megszakítás nélkül legalább tíz éven át saját portfóliójában tartott, és amely időszakba beszámítják az ennek a törvénynek a hatályba lépése óta eltelt időt is.

A mostani módosítások és kiegészítések előtt a polgárok jövedelemadójáról szóló törvény úgy rendelkezett, hogy az adóköteles polgár, aki jogát, részesedését, vagy értékpapírjait 1994. január 24-e előtt saját portfóliájában tartotta, azok értékesítése előtt nem valósított meg tőkenyereséget azok eladásával.

Emlékeztetünk azokra a rendelkezésekre, amelyek a mostani módosítások és kiegészítések előtt voltak hatályosak, és amelyeket továbbra is alkalmaznak, és amelyek szerint a tőkenyereséget nem határozták és nem adóztatták meg az ingatlanok, részesedések és értékpapírok jogainak átruházásakor az alábbi esetekben:

  • ha az átruházás házastársak, vagy egyenesági vérrokonok között történik,
  • ha az átruházás elvált házastársak között történik, a válással közvetlen összefüggésben,
  • arra a jövedelemre, amelyet adóssági értékpapírok átruházásával valósítanak meg azon jogszabályok értelmében, amelyek a köztársaság, autonóm tartomány, helyi önkormányzat vagy Szerbia Nemzeti Bankja által kibocsátott értékpapírok és egyéb pénzügyi instrumentumok piacát szabályozzák.

3) A polgárok jövedelemadójáról szóló törvény módosításaival és kiegészítéseivel szabályozásra került, hogy a tőkenyereség megállapítása céljából annak a jognak, részesedésnek, vagy értékpapírnak a beszerzési ára, amit az adókötelezett ajándékozás vagy öröklés révén szerzett, az az ár számít, amelyen az ajándékozó vagy az örökhagyó megszerezte a szóban forgó jogokat. Amennyiben ez az ár nem állapítható meg, akkor a jog, részesedés, illetve értékpapír az ajándékozó, illetve örökhagyó általi  megszerzésének pillanatában érvényes piaci árat veszik alapul, amelyet az illetékes adóhatóság állapít meg.

Annak az adókötelezettnek az esetében, aki jogát, részesedését vagy értékpapírját élethossziglani eltartási szerződés alapján szerezte, beszerzési árnak a jogok, részesedések, értékpapírok piaci árát számítják, amely adóalap volt, vagy lehetett az abszolút jogok átruházásánál abban a pillanatban, amikor az adókötelezett azokat szerezte.

4) Szabályozták a tőkeveszteségek és tőkenyereségek beszámításának lehetőségét is. (Amikor a jogok, részesedések és értékpapírok eladási és beszerzési ára közötti különbséget összehangolják a törvény rendelkezéseivel, és az negatív, akkor tőkeveszteségről kell beszélnünk – a törvény 72-ik szakaszának 6-ik bekezdése). A tőkeveszteség tehát, amely egy jog, részesedés, vagy értékpapír egy évben történő eladásából keletkezett, a következő évben értékesített jog, részesedés, vagy értékpapír tőkenyereségéből elvégezhető a beszámítás, amennyiben az adókötelezett először tőkeveszteséget valósított meg, később pedig tőkenyereséget. Ezt a beszámítást a jogszabály öt éves időtartamban engedélyezi, attól az évtől számítva, amelyben a tőkeveszteség megvalósult.

Olvasói hozzászólások

Ehhez a bejegyzéshez még senki nem szólt hozzá. Legyen Ön az első aki megosztja véleményét!

Új hozzászólás

Biztonsági kód<span></span>